Ilyen “április bolondja” még nem voltam

Megéltem már pár április elsejét, többen próbáltak már megtréfálni. Olykor sikerült. Banális ugratások voltak, perceken belül mindig kiderült a turpisság. Idén viszont egy napig aggódtam egy áprilisi tréfa miatt.

Az Arch Linux honlapján megjelent, hogy a fejlesztők hamarosan ejtik az i686-os támogatást és kizárólag az x86_64 architektúrára fókuszálnak. Bummm, derült égből a zongora…

Nálunk egy Pentium M-es laptopra és egy P4-es asztali gépre van telepítve az Arch Linux. Hideg zuhanyként jött a hír. Persze tudtam, hogy április elseje van, de az arch-os fejlesztők kockafejek, így komolynak hittem a közleményt. Ahogy az arch fórum vonatkozó bejegyzéseiben olvasható, nem voltam egyedül.

Mivel nem szándékoztam/szándékozom kivonni a forgalomból a működő gépeket, eltöprengtem azon, mit használnék, ha megszűnne az i686-os támogatás és arra a következtetésre jutottam, hogy visszatérnék a LinuxMint-hez (esetleg megvárnám a következő kiadást), vagy kipróbálnám a Gentoo-t.

A gépek cseréjét csak egy jelentős hardver konfiguráció változás generáció váltás esetében fontolnám meg. Persze nem kicsi a különbség a 32 és a 64 bites processzorok között sem, de én még többre vágyom: kis fogyasztás (processzor, videokártya, adattároló), ezáltal csendes és hűvös gép (passzív hűtés, semmi forgó alkatrész, sem ventilátor, sem merevlemez), notebook esetében hosszabb akkumulátoros működési idő (a kevesebb fogyasztás mellett, esetleg az akkumulátorok technológiai váltása miatt is). Ehhez vegyük hozzá a barátságos árakat. Messze van az? Szerintem még kb. 2-5 év. Addig jó lesz ami van.

Minden jó, ha jó a vége: április másodikán fellélegezhettem, mert jött a jó hír, kamu volt az i686-os architektúra támogatásának vége.

Kapcsolódó linkek a magyar Arch Linux honlapról:
http://archlinux.fsf.hu/i686-tamogatas-vege
és
http://archlinux.fsf.hu/i686-tamogatas-megmarad.

Reklámok

8 hozzászólás

  1. Ha már linux, egyszer-egyszer szükség esetén nagyon jól jött az ubuntu :) CD-ről simán netezni ez nagyon tetszett !
    Van egy ezeréves laptopom kemény 10 GB vinyóval 128 MB memóriával. Kipróbáltam volna rajta az ubuntut nem nagyon akarta az igazat. Eredetileg W95 alatt futott, az XP csak rá lett erőszakolva, kíváncsiságból ismerkednék rajta a linux-val. Melyiket ajánlod próbaképpen? CD olvasó azért már van benne :)

  2. Nehéz ügy. A 10Gb-os merevlemez elég volna, a 128Mb memória határeset, épp elég lehet, vagy nem (én a 256Mb-ot tartom belépőszintnek). A CD olvasó elégséges. Nem írtál a processzorról, pedig nem elhanyagolható részlet. A PI lejárt. A PII határeset, de inkább nem. A PIII vagy Celeron III-tól felfelé érdemes próbálkozni.

    Kezdőknek nem ajánlom a szenvedést nagyon gyenge gépekkel és periférikus disztribúciókkal. Szép dolog a sziklamászás, de egy kezdő inkább cammogjon jól kitaposott ösvényeken, míg meg nem szokja a magaslati levegőt :)
    Kár volna azelőtt megutálni a linuxot, mielőtt igazán kipróbálhatnád és megéreznéd az ízét…

    A laptopod esetében PuppyLinux-al tesztelnék (www.puppylinux.org). Sohasem próbáltam, nem is tartom teljes értékű disztrónak, de tudom, hogy rendszeresen fejlesztik és sokan használják (vajon mire??). A hardver specifikációi alapján valószínűleg régi gépek életben tartására. Lásd: http://www.puppylinux.org/wiki/hardware/minimal-system-requirements
    (alternatíva: Xubuntu – http://www.xubuntu.hu, lásd alább)

    Az Ubuntu kitűnő választás kezdőknek: könnyű a telepítése, rengeteg leírás és fórum kapcsolódik hozzá (magyarul is). A LinuxMint pedig egy polírozott Ubuntu, még inkább ajánlom. Az Ubuntu alapok miatt az Ubuntu fórumokon olvasható tanácsok és receptek 99%-ban érvényesek a LinuxMint esetében is.

    Az Ubuntu Gnome kezelőfelületet használ, de biztosan tudod, nem ez az egyetlen megoldás. Létezik még KDE, XFCE, Fluxbox és még több mint egy tucat grafikus kezelőfelület. Pl. Ubuntunál maradva, Kubuntu (KDE), Xubuntu (XFCE), de ezek messze nem olyan sikeresek mint a Gnome-os Ubuntu.

    Telepítés szempontjából egyéb barátságos disztrók: Mandriva (inkább KDE-vel próbáltam) és OpenSUSE (talán a Gnome-ot jobban szereti). Ezek esetében az általam jelzett kezelőfelületek mellett telepítheted egyébbel is. A KDE és a Gnome erőforrás igénye nagyobb mint pl. az XFCE vagy Fluxbox esetében. Egyébként miben különböznek ezek? Sok mindenben, szinte mindenben. Igény és ízlés kérdése melyiket használod. Érettség és funkciók szempontjából a KDE és a Gnome vezet (ezek pártolói olykor keményebben csapnak össze a neten mint a focicsapatok ultrái, ne tudd meg… :))

    Én Mandriva-vak kezdtem, majd kipróbáltam a leágazását is, az akkoriban “menőbb” PCLinuxOS-t (ugyanaz a viszony mint az Ubuntu/LinuxMint). Rendben volt mindkettő. Aztán használtam OpenSUSE-t. Nagyon kellemes volt a megjelenése, de kicsit lomhának, gépigényesnek tűnt. “Ideológiailag” nagyon nem jött be: egy linux disztró paktuma a Microsofttal -itt nem részletezett okokból- nekem túl szagos (azóta a Microsoft felvásárolta a SUSE-t a Novell-től). Aztán röpködtem ide-oda, míg ráakadtam a LinuxMint-re és csak ezt követően próbáltam egyszer az Ubuntut. Ezt nevezik “distro hoper” attitűdnek (életformának?). Magyarul, az áldozat folyamatosan keresgél és reménykedik, hogy a szomszédban tényleg zöldebb a linux.

    Volt egy jó évem a LinuxMint-el, de folyamatosan telepítgettem és tesztelgettem szinte mindent ami szembejött. Itt lehet követni a felhozatalt: http://www.distrowatch.com. Aztán jött a nagy szerelem, az ArchLinux (ilyeneket hívnak “distro hoper stopper” disztróknak, mert ha ráakadsz, a keresés befejeződött. Mást tesztelni még lehet ezt követően is, de sem a próba előtt, sem közben, sem utána nem merül fel egy percig sem az átállás.

    Mielőtt elmesélném az előnyeit, elmondom a hátrányait, mert soha, senki, még a fejlesztői sem ajánlották kezdőknek (pláne nem első disztribúciónak). Arch-ot csak az telepítsen aki:
    – már megmártózott a linux vizeiben (tulajdonképpen nem kell szakérteni, csak megszokni néhány sajátos viselkedést, jelenséget, kezelést, felfogást)
    – érti az angol leírást (ezt lépésről lépésre végrehajtva nem lehet tévedni: http://wiki.archlinux.org/index.php/Beginners_Guide – persze vannak benne pontok, amikor dönteni kell: jobbra, előre, vagy balra, de minden esetben végig jelölve van az ösvény és többnyire minden átalakítható utólag is)
    – nem esik kétségbe, ha egeres “igen/nem” + “ok” kattingatás helyett, egy fekete terminálba be kell gépelnie titokzatos, földi halandók számára félelmetes parancsokat (miközben buzgón mormolja a miatyánkot, vagy egyéb imát)

    Cserében:
    – pont azt kapod amit kívánsz (a telepítést követő minimális rendszert lépésről lépésre egészíted ki az általad kívánt összetevőkkel)
    – kevés disztró esetében tanulhatsz annyit mint az Arch telepítése és használata közben (tudatosan konfigurálsz mindent – nem tehetsz mást, mert kevés automatizmus van benne)
    – egyszer feltelepíted és aztán csak frissíted és fényezed (rolling release = nem kell félévente/évente újratelepíteni ahhoz, hogy naprakészen, frissen tartsd mint a disztrók túlnyomó többségét)

    Ha a vezetéshez hasonlítom, azt mondom, nem tartom kizártnak, hogy valaki egy sportautóval tanuljon meg városban vezetni, de kezdők számára nem ez az optimális megoldás.

    Arch-os körökben kering egy legenda, amely szerint egy srác -linux szempontból szűz- barátnője a feljebb említett Beginners Guide alapján órák alatt telepített és konfigurált egy ArchLinux-ot. Nem tudom megcáfolni, de erős fenntartásaim vannak… :)

  3. Az ubuntut próbáltam rátenni, de valamiért nem tetszett neki. Most megpróbálom a puppyt :)
    /Egy PII-es laptop/
    Itt annyi változatát soroltad fel a linuxnak, hogy talán ez is sokakat visszariaszt: Melyiket válasszam, melyik az igazi?
    Majd jelzek sikerült-e.

  4. Fel siker, valami miatt nem bootol a vinyorol. A cd-vel siman indul, net megy.

  5. Olvasgatok, olvasgatok… Nemrég jelent meg a Debian 5.0, ami LXDE-vel párosítva talán jó lenne a laptopodra. A Debian egy igazi ősbölény. Stabilitása legendás, telepítése és kezelése barátságos. A rendelkezésre álló csomagok… mint csillag az égen. Korából és elterjedtségéből adódóan jól dokumentált (magyarul is). Minden gépen fut (talán még zenélő karórán, vagy vaskályhán is).

    Az LXDE-ről
    – pár szó itt http://hu.wikipedia.org/wiki/LXDE
    – néhány vélemény itt http://hup.hu/node/62961
    – képek itt http://lxde.org/
    – egy Debian/LXDE live verzió kipróbáláshoz itt http://free.nchc.org.tw/debian-cd/5.0.0-live/i386/iso-cd/debian-live-500-i386-lxde-desktop.iso (na ettől izgalmi állapotba kerültem, talán én is kipróbálom, de nem a napokban)
    Egyszer már próbáltam (nem is tudom mivel, talán Arch-al). Gyors volt, szép volt, de valami hiányzott belőle. Éretlen volt. Ez csak egy szubjektív vélemény.

    Az XFCE-t is érdemes kipróbálni. Dióhéjban itt http://hu.wikipedia.org/wiki/Xfce, képek itt http://www.xfce.org/about/screenshots?PHPSESSID=22a8f37f11e07245ba8d6125592cbae6.

    Egyébként Debian live CD-ket innen tölthetsz le http://free.nchc.org.tw/debian-cd/5.0.0-live/i386/iso-cd/ (Gnome, KDE, XFCE stb.). Most aztán gondolkozhatsz mi legyen hétvégén: túrázás/fotózás, vagy laptop bungerálás? ;)

  6. Most magad világítasz rá, miért nem linuxot használnak az emberek :)

    – A telepítő angol (az én hibám, hogy nem beszélem anyanyelvi szinten, még ha érteném is, akkor is kínaiul van sok minden :), ez az átlagembert már elriassza, arról már nem is beszélve, hogy a winfost telepítem, cd-t kiveszem és indul, a puppynál, plusz kell még állítgatni valamit, ami nekem nem sikerült -talán egyszerűbbnek tűnik a win telepítés?-
    Túl sok disztrója van, ami már rögtön riasztó (Gnome, KDE, XFCE). Sok szerethető dolog van benne, pl. cd-ről, pendriveról is futtatható.
    Oldalakat lehet írni mellette és ellene is :) Írtak is eleget szerintem . Sajnos mára winre lett állítva az átlag felhasználó agya.

    Hétvégén természetesen túra/fotó :) Csak ha esik az eső akkor linux :)

  7. A “disztró”-t úgy képzeld el, mint mondjuk az autós világban egy márkát (feltételezve, hogy azon belül csak egy kategória van, mondjuk a “közepes”). Egy márkának a közepes kategóriáját szerelhetik benzines vagy dízel motorral, de a példa kedvéért legyen belőle elektromos és gázos meghajtás is. Tehát attól mert a Debiant Gnome-al, KDE-vel, XFCE-vel vagy más megjelenítő környezettel használsz, az még ugyanaz a disztró.

    Persze az eltérő megjelenítő környezetek eltérő sajátosságokat hordoznak magukban, de mivel ugyanaz a “gyártó” rakta össze a disztró változatait, egy “istállóhoz” tartozik mindegyik, így egy disztró-ról beszélünk, amit különböző megjelenítő környezettel telepíthetünk. Ráadásul több megjelenítő környezetet is telepíthetsz ugyanahhoz a disztróhoz, és a rendszerindítást követő belépéskor kiválaszthatod melyiket kívánod használni.

    Itt még nincs vége, mert újraindítás nélkül kiléphetsz az egyikből és beléphetsz a másikba. Úgy képzeld el az egészet mint egy nagy Lego-t. A windowsban egybe van építve a rendszermag a megjelenítővel, de a linuxban nem. Hozzáillesztheted egyiket, vagy másikat, horribile dictu még megjelenítő környezet nélkül is használhatod, terminál üzemmódban, parancssorokat beírva. Ez mire jó? Pl. szerverek esetében, de olykor az asztali gépek telepítése/konfigurálása során is. Az ArchLinux telepítését követően egy ilyen szöveges felületre kell beírni a parancsokat, így tölthető le és rakható össze manuálisan még több “lego elem”, amelyek között található(k) a megjelenítési felület(ek) is.

    A disztrók többségénél már telepítésnél automatikusan felkúszik a megjelenítő is (külön cd minden verzióhoz – ahogy a Debian-nál már korábban írtam). Olykor a telepítő lemezen több megjelenítő is megtalálható és a telepítés során kiválaszthatod melyiket kívánod felrakni (ehhez rendszerint dvd telepítő lemez szükséges). A netről is telepíthető utólag egy második/sokadik megjelenítő, de ennek az a feltétele, hogy az adott disztró támogassa azt. A disztrók honlapján lehet találni erre vonatkozó adatokat.

    Az Ubuntu és társai (pl. LinuxMint) abban különbözik, hogy másképp nevezi és más disztrónak is számít a más-más megjelenítővel készült kiadás (Ubuntu, Kubuntu, Xubuntu). Ennek az oka abban keresendő, hogy a hivatalos kiadás, az Ubuntu, csak a Gnome-ot támogatja, a többi -buntu nem hivatalos, úgynevezett közösségi (community) kiadás.

    Megnyugtatlak, nem szükséges az angolt anyanyelvi szinten ismerni ahhoz, hogy elboldogulj a linux világában. Egy “minimál-inglis” szövegértés + néhány alapvető számítástechnikai, valamint néhány linux-specifikus fogalom és elv felületes ismerete már elegendő az induláshoz. A többi csak gépidő kérdése (gépidő = mennyit ülsz a gép előtt ;)). Ha van egy kis affinitásod, érzéked a dologhoz, megerőltetés nélkül jönnek a sikerélmények. Persze nincsen rózsa tövis nélkül… Ha valaki ezt erőfeszítésnek érzi, frusztrálják a kudarcélmények, bármikor abbahagyhatja. Neked nem kell mondanom, mennyi örömteli hobbit lehet találni a linuxon kívül is.

    Számomra a linux használata olyasmi élmény mint az első repülősöké lehetett, a “van élet a Windowson túl is” felfedezés öröme. A kezem néha olajos és olykor éjszaka is szereltem, szenvedtem néhány képletes zúzódást, de működik, felszálltam és szabadnak érzem magamat. Ha szigorúan eszköznek veszem az oprendszert amit csak használni akarok, lehet vitatkozni a windows/linux előnyein/hátrányain. Hogyha hozzáveszem az életérzést, a tanulás és felfedezés örömét, a hasonszőrű társasághoz tartozás élményét, akkor a linuxtól sokkal többet kaptam. belátom, ez nagyon egyénfüggő.

    Aki windowsról tér át linuxra (kis túlzással mindenki) első sorban azon akad fenn, hogy a linux nem olyan és nem úgy viselkedik mint a windows. Bármilyen hihetetlen, mindig el kell ismételni egy alapvető tényt: a linux nem windows (és nyugodtan mondhatom, nem is törekszik erre). Amellett, hogy megvannak a saját hibái, a legtöbb problémát az ismeretek hiánya jelenti. Emlékezz vissza az első lépésekre a windosban. Gondolom, ha elakadtál neked is megmutatott valaki ezt-azt, megnézted a Súgót, vagy uram-bocsá’ vettél egy jó kis kézikönyvet, de vehettél és olvashattál színes szaklapokat is.

    A linux esetében kicsit magányosnak és elhagyatottnak érezheted magad. Ez egy olyan homályos, földalatti mozgalomnak tűnhet (ámerikában egyesek egyenesen kommenistáknak nevezik a linuxosokat :)). A receptem: ott van a net, rajta töménytelen hasznos/érdekes anyag, tessék használni. Minden ingyen van, ma már egyre inkább magyarul is. “Ja’ de nekem nincs erre időm, nincs ehhez kedvem”-re meg azt mondom “akkor tessék windows-t használni”. Akkor kezd elszíneződni a fejem, mikor visszakérdeznek: “de a linux nem volna jobb?…”. Partnertől és adott hangulattól függően vagy azt válaszolom “magának nem!”, vagy néma maradok.

    Bátorításul még annyit, hogy Anyukám nem használt gépet mikor kapott egyet tőlem ajándékba. Rögtön egy “linuxosat”. Oszt köszöni szépen jól van, soha semmi baja nem volt vele. Igaz a telepítést és konfigurálást én végeztem, illetve évente pár alkalommal frissítek rajta ezt-azt. Angolul az OK-t még érti, de azt sem tudja mit jelent a “yes”. Mégis tiszta száraz érzés. Hetente 1-2 alkalommal szkájpizunk, soha nem panaszkodik. Szerinted lett volna bátorságom összeereszteni egy majdnem hetvenéves imádott édesanyát egy windows-al?? SOHA!!! Azt mindig babrálni kell, ha ellátod védelemmel, azért, ha védtelen, akkor meg azért. Az unokája – aki gyakrabban látogatja meg mint én – néha fintorog mikor leül a “Mama gépe” elé, de végül is simán el tudja intézni a “halaszthatatlan” ügyeit, meg tud mutatni Mamának pár fényképet, videót stb.. Nem ez az egyetlen linuxos gép a Családban (fertőző vagyok).

    Nehogy félreérts, nem akarlak rábeszélni semmire (de befolyásolni igen – lásd az oldal jobb-felső sarkában az Üzenetet). Miért tenném? Én – ezen a blogon keresztül is – csak vissza szeretnék adni valamit abból amit másoktól kaptam. És hidd el, a neten szembejövő linuxosok zöme hasonlóan gondolkozik. Néha vannak fülsértő hangok is, mint mindig, minden körben, de nézd el nekik, nem akarnak rosszat. Elvégre nem lehetünk mindnyájan mindig tökéletesek, ugye? :D

  8. A szívem linuxos, de az eszem az windowsos :)
    Nehéz a megszokott, megtanult, berögzült dolgokról lemondani, átállni, de hajt a kíváncsiság. Ezért is akarok a laptopon ismerkedni a linuxxal.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: